2017. december 23., szombat

ISTEN ÖRÖMÉBEN GAZDAG KARÁCSONYT KÍVÁNOK
MINDEN KEDVES TESTVÉREMNEK 
ÉS OLVASÓNKNAK
Szarka Gyopár csodálatos préselt virágokból készült képével! 

Karácsonyi örömüzenetben ott van a felkínált lehetőség, hogy megjelenik Isten dicsősége, egész közel jön az emberhez az eddigi elrejtettségéből és a megváltással ez a közelség ki is teljesedik.

Karácsonykor az utóbbi években számba szoktam venni az életutam nehézségeit. Azokat az eddigi életeseményeimet, amelyek egészen közel hozták a valódi énemet, a kiszolgáltatottat, a rettegőt, a sebezhetőt, a törékenyt. Azért vagyok értük ilyenkor különösen is hálás, mert ezeken keresztül nyílt meg a fülem, a lelkem arra, hogy a karácsonyi örömhírt meghalljam és egyre valósabban befogadhassam.  A nyomorúság óráiban megtapasztalhattam, hogy

2017. december 20., szerda


Kedves Lelkészfeleségek!
Örömmel köszöntjük blogunkon Madai Éva lelkipásztort, lelkészfeleséget Diósjenőről. Olvassuk nyitott szívvel ádventi gondolatait!
„Csendesedjetek el és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten…!”

Gyerekkorom óta különleges helyet foglal el az advent az életemben.

Úgy emlékszek vissza rá, mint ami az év legvarázslatosabb időszaka. Nem volt adventi naptárunk, de számolgattuk, hogy hányat kell aludni karácsonyig. Készültem, tervezgettem, titokban ajándékokat készítettem vagy amikor nagyobbak lettünk, a testvéremmel számolgattuk a zsebpénzünket és még „békét kötni” is készek voltunk néhány napra, hogy mi is adhassunk valamit. Csendes, örömteli napok voltak ezek. Semmit nem éreztem abból, hogy a világ milyen nagy igyekezettel próbálja elrabolni a várakozás örömét. Amikor 16 évesen megismertem Isten szeretetét

2017. december 13., szerda

Szeretettel köszöntjük blogunkon Zámbóné Hajnalkát, aki református lelkipásztor és lelkészfeleség is Káposztásmegyeren.
Olvassuk nyitott szívvel örömteli és őszinte gondolatait!
 file:///home/szokeeta/Dokumentumok/blogra%20-%20lelkeszfelesegkent@gmail.com%20-%20Gmail_elemei/a_002.jpeg

Kedves Lelkésznők és Lelkésznék, drága "sorstársak"!

Nem tudom, hogy tudok-e bármi olyat írni az adventről, ami nektek új lehet. Nagyon sűrű időszak ez és mégis gyönyörű! Éppen ezért elhatároztam, hogy fölkelek korábban legalább egy héten kétszer és "rorátézok" a templomban. Mivel lelkészfeleségként az Úr házában lakom éjjel és nappal, köntösben lebaktatok és letérdelek az Úr asztalától nem messze. Ez segít, hogy ne aludjak el. Kérem Jézust, hogy ajándékozzon meg a jelenlétével, és beszélgessünk. Többnyire van témám, de Ő is szokott hozni. Egyszer korábban például arról mesélt, hogy Isten Országa milyen csodálatos, és, hogy bennünk van. És mi vagyunk az egyház.... és az egyházban lesznek gyerekek...sok gyerek. Lesz játék és éneklés és

2017. december 4., hétfő

A Békesség jöjjön hozzánk vendégségbe



Az egyik legnehezebb időszak az advent és a karácsony azt hiszem a szolgálatot vállaló családok életében. Mert ilyenkor szeretnénk mindenhol helyt állni, ahol csak lehet. Elgondolkodtam azon, hogy vajon mitől függ, hogy milyenekké válnak megálmodott ünnepeink és ünnepi készülődésünk.
    Elég rég szolgálok gyülekezetben és sokat vívódtam ifisként is az adventi, karácsonyi készülődések és a szolgálatok miatt. Nehéz volt harmóniában lenni mindennel, elvárással, szolgálattal, feladattal. Valami mindig áldozata lett a túlvállalásnak. 
Képtalálat a következőre: „gyönyörű karácsonyi asztal szomorú emberekkel”    Emlékszem, hogy lelkészváltás volt nálunk, és a karácsonyi műsort két településen is kellett menedzselnem. 
Voltak hittanóráim, akkor épp tanító voltam, és az osztályommal is igen sok feladat adódott, úgyhogy az otthoni készülődés maradt a legvégére. Amikor lement a szentesti műsor a templomban, hazamentünk, és akkor álltunk neki karácsonyfát díszíteni, de még porszívózni is. Nagyon rossz érzésem volt aznap este. Egyébként nem sikerült rosszul az a szenteste, de fájt, hogyakik a legközelebb állnak hozzám, azokra maradt a legkevesebb időm. A fejemben megfogalmazódott. Ezt másképpen kellene. Aztán volt, amikor jobban ment, volt, amikor nem. Valahogy nekünk keresztyéneknek az ünnepek nagyon fontosak, várjuk a lelki impulzusokat is, de benne élünk a társadalmi szokásokban, elvárásokban, amelyek nyomásként nehezednek ránk.
De érdemes elgondolkodni azon,