2017. augusztus 30., szerda


 ISKOLAI KÉSZÜLŐDÉS
https://www.aldi.hu/fileadmin/fm-dam/startseite/2017/kw28/iskolakezdes/iskolakezdes_kicsi_07.jpg    Szeptember árnyékában, nyári napsütésben indultunk neki az útnak, hogy a listán szereplő eszközök gyermekeink iskolatáskáiba kerülhessenek, és már az első napokban vihessék magukkal. Tele vagyunk emlékképekkel, élményekkel, lelki megtapasztalásokkal, amit a nyár adott. A kocsiban beszélgettünk, felidéztük a kedves, humoros pillanatokat a nyárból, de feszült várakozással néztünk, és nézünk az új tanév elé. Valami új készül. Lecsendesednek napjaink, nyugalom költözött a kertünkbe, a lelkünk is vágyik egy kicsit az állandóra, a hétfőtől péntekig tartó kiszámítható hétköznapokra, és az ugyancsak előre látható hétvégékre. Kezdődik az iskola nekünk szülőknek, ahogy a gyermekeinknek is. Izgalommal várjuk azt a mást, ami a nyarat követi, és azt a mást, amit ebben az időben Isten készít nekünk.
    Iskola. Olyan sokszor szitokszóvá vált, ahonnan semmi jó sem fakad, ahonnan csak a csalódások, megaláztatások jönnek, amin jó túl lenni, és amit ciki várni így augusztus végén. Én várom már. Öröm látni, ahogy a gyermekeink készülődnek, keresik elő a tavaly használt rajzeszközöket, dobozokat, mappákat. Csomagoljuk a könyveket, kíváncsian nyitogatják a kisebbek az új tankönyveket, rakják össze az iskolai csomagokat. Minden nap egy kicsit előrébb vagyunk a készülődésben. Vajon lehet-e erre a kevésbé az élményeket nyújtó időszakra készülni? Vajon kell-e készíteni a lelkünket a munkás hétköznapokra? Vagy majd lesz valahogy.
    Amikor keresztyénné lettem, nagyon fontos volt számomra
az az eleinte egy-két tábor, amin nyaranta részt vehettem, és az ott hallottak, tanultak, erőforrásai lettek a tanévnek. Őrizgettem az igéskártyákat, olvasgattam a jegyzeteimet, és sokszor segített továbbmenni a megpróbáltatásokon, sokszor adott reményt a nyáron hallott igemagyarázat akkor, amikor olyan kilátástalannak tűnt minden. Nekem felkészülés volt a nyár a munkára. De így készülődés közben azon gondolkodtam vajon hogyan tudok segíteni a gyerekeknek abban, hogy a nyári igék, tapasztalatok, élmények az iskolai munkában segítségek lehessenek.
Most sok jó emléket őrzünk, most sok gondolat, kedvesség, vidámság lett segítséggé a nyári nehezebb napokban. Isten akkor is, most is tartogat számunkra meglepetéseket. Néha örülünk ezeknek, néha fájdalommal küzdünk meg vele, néha kihívás számunkra, és értelmet ad a hétköznapi küzdelemnek. Nyár, ami hamarosan véget ér. Örömmel visszük magunkkal holland barátaink mosolyát, amikor megérkeztünk arra a szeretetvendégségre, amire talán ők sem gondolták komolyan, de meghívtak bennünket, és amire lázasan készültünk gyakorolva a számunkra érthetetlen holland énekek szövegét. A kisebb gyermekeink még most is kívülről tudják azt, ami nekünk papírról is nehezen ment. Van értelme a küzdelemnek, a fáradságos munkának. Hasonló gondolatokat őrzök a táborokból, amelyeken szervezőként vettem részt. Szívünkbe íródott néhány barátunk segítőkészsége a nehezebb időszakokban, vagy testvéreink meglepetése, amikor műtét után lábadoztam. Őrzöm azokat a beszélgetéseket, amelyeket családi tragédiák ihlettek. Amelyek sok tanulságot adtak, sok tapasztalattal lettem magam is gazdagabb. Néhány ige sokat jelentett a kórházi ágyon, mert jutott abból is a nyárra. Hadd adjak át egyet kedves olvasóm, amit a gyógyulás idején olvastam, Istentől kaptam. „Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt hiszel? Nagyobb dolgokat fogsz látni annál.” (János 1,50) Ez most számomra mindennél többet ér. Remélem, hogy Isten megtartó kegyelmét megtapasztaljuk a tanévben is, ahogy nyáron volt erre lehetőségünk.
    Addig is sokat beszélgetünk gyermekeinkkel arról, hogy mi mindent kaptak a nyáron lelki többletként, hogy legyen hová visszanyúlni, legyen mire emlékezni, amikor esetleg a munka küzdelme és nem az öröme látszik. Még nekünk is akad sok olyan élmény, fájdalmas beszélgetés, aminek a tanulságait fel kell dolgoznunk. Küzdünk vele, hordozzuk a terhét.
         Legyen áldássá mindenki számára az a tapasztalat, amit Isten adott a nyáron, hogy erővé, segítséggé lehessen a nehezebb napokon!

                                                                                                         Gergelyné Molnár Lívia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése